’Az epesavak képesek elpusztítani a baktériumok egy csoportját, melybe a garat baktériumai is tartoznak. Ebből következően: csökkent gyomorsav termelés esetén a garatflóra normálisan jelen lévő tagjai lejutnak a nyombélbe, és ha a nyombélbe kiömlő epesavak nem pusztítják el a legfölső légutak és a garat lejutott baktériumait, a vékonybélbe kerülő – ott már rothasztó hatású – kórokozók gázképződést, puffadást, szélgörcsöket, esetleg hasmenést okoznak.’ Forrás: Dr. Légrády Péter – Tojás Táplálkozás Egészség (Tojáskönyv)

’A májfunkció esetleges károsodásával csökken az epesav termelés és ez gátolja a zsírok emésztését. Ezen túlmenően a zsírok ilyenkor bevonják a fehérjét és ezzel gátolják azok emésztését is. Az emésztetlen fehérje a bélbaktériumok táptalajaként szolgál és a baktériumok túlszaporodását eredményezi.’ Forrás: Guba Ferenc – Orvosi biokémia 394. oldal
„A székletünket 75%-ban víz, a fennmaradt 25%-ban fele-fele arányban emésztetlen rostok és elhalt, vagy élő baktériumok alkotják. A belekben a baktériumok pusztulása során endotoxinok (zsírszerű méreganyagok) képződnek. A folyamat során a felhalmozódott endotoxin molekulákat az epesavak kisebb, már nem mérgező egységekre bontják, így a bélcsatornában a méregtelenítés nagymértékben az epesavakhoz van kötve. Max Theiler kimutatta, hogy az epesavak inaktiválják még az olyan veszélyes kórokozót, mint a sárgaláz vírusát, és fontos szerepük van a herpesz elleni védekezésben is. Az epesavak endotoxinokra, baktériumokra, gombákra és vírusokra kifejtett semlegesítő hatását nevezzük fiziko-kémiai védekező képességnek.” Forrás: Dr. Tihanyi István – Epesavak

Az epesavak az endotoxinok hatástalanítása révén komoly szerepet játszanak az immunrendszer védelmében, amit az ez irányú kutatásai miatt a nagy nemzetközi hírnévnek örvendő Bertók Lóránd professzor találóan a szervezet fiziko-kémiai defenziójának nevezett el és vezetett be a tudomány nemzetközi fogalomtárába.