Epesavak szerepe a zsírok lebontásában – szöveg

Forrás: Dr. Légrády Péter – Tojás – Táplálkozás – Egészség
E. P. E. Kft. – Maecenas Könyvkiadó, Budapest – 2001

A keletkező epesav természetes szappanként apró csöppekké alakítja a zsírokat, melyekhez így már az emésztőnedvek hozzáférnek, azaz a zsír megemésztéséhez elengedhetetlenül szükségesek.
Ebből következően: ha nem jut elég epe a bélbe az ételek mellé, azaz ha nem gondoskodunk az epe minél tökéletesebb kiürüléséről, a zsírok emésztése tökéletlen lesz, és az így fölszívódó zsírok lerakódnak.
A bélbe jutó epesavak zsírfölszívódást lehetővé tévő hatásuk révén gondoskodnak a zsírban oldódó vitaminok fölszívódásáról, majd a vérben is keringő epesavak segítségével eljutásáról a vérből a sejtfal kettős zsír-fehérje rétegén keresztül a sejtbe – a vitaminok igazi célállomásához.
A zsírok a glicerinhez (a három értékű alkoholhoz) észterkötéssel kapcsolódó három zsírsavmolekulából állnak, melyből kettő „leemésztődik”, lehasad róla a tökéletes emésztéskor, de a tökéletlenkor csak egy.
Ebből következően: ha kevés epe (pontosabban: epesav molekula) jut a bélbe, azaz ha nincs kellő mennyiségű, kifejezetten epeürítő hatású zsír az ételünkben, a zsíroldékony vitaminoknak nemcsak fölszívódása, de felhasználódása is zavart szenved.

A nyombélbe jutó epesavak az emésztődő zsíros étel péppel összekeveredve fokozzák a cholecystokinin fölszabadulását, ami a tökéletes emésztés lezajlását döntően befolyásolja.

Ebből következően: ha kevés epesav kerül a nyombélbe, azaz ha elegendő zsírral nem segítjük az epehólyag jó kiürülését, az emésztés tökéletlen lesz, ami nemcsak a zsírokat, de a fehérjéket és szénhidrátokat is érinti, mivel a hasnyálmirigyből nem megfelelő mennyiségű emésztőnedvek keverednek az ételhez.

Teljes könyv letöltése ITT!