Szerző: Dr. Tihanyi István (orvos, irodológus, gyermekgyógyász, természetgyógyász)

Cím: Epesavak 2014

Forrás: http://www.doktortihanyi.hu/betegseg/epesavak

Pikkelysömör

A pikkelysömör még mindig a leggyakoribb bőrbetegségek közé tartozik. Kialakulásában elsősorban öröklődési tényezők játszanak fontos szerepet, de nem elhanyagolható a különböző fertőzések, gyulladásos folyamatok, anyagcserezavarok jelentősége sem. Mivel az epesavak megakadályozzák az endotoxin-transzlokációt, ezzel a gyulladást kiváltó citokinek felszabadulását gátolják. A vékonybél gyulladása csökkenti a kolecisztokinin termelését, ez akadályozza az epe ürülést, így bezárul az ördögi kör. A kevés epe nem képes semlegesíteni az endotoxinokat, ezek pedig tovább károsítják a bélrendszert, felszívódnak és a következő gyulladásos tüneteket produkálhatják:
• láz
• leukocytosis
• citokinek felszabadulása (allergia, gyulladás)
• emelkedett májenzimek
• véralvadási zavarok
• zsíranyagcsere zavarai
• mérgezési tünetek
• stb.

Minden olyan betegség, ami epe ürülési zavarral jár, vagy csökkenti az epesavak termelését, érthető módon fokozza a bélcsatornában az endotoxinok felhalmozódását. Az endotoxinok a bélfalon keresztül a vérkeringésbe kerülnek. Itt a fehérvérsejtek bekebelezik őket, és a bőrhöz szállítják, ahol egy bonyolult gyulladásos folyamat után, hámlással próbál megszabadulni tőlük a szervezet. Ezt támasztja alá az a tény, hogy pikkelysömörös betegek vérében, egy bizonyos Limulus-módszerrel, endotoxint mutattak ki. Mivel az endotoxin, mint említettük, a fő beindítója a citokinek felszabadulásának, érthetővé válik, hogyan kap szerepet a belekben felszabaduló bakteriális toxin a pikkelysömör kialakulásában.