Szerző: Guba Ferenc

Cím: Orvosi biokémia (Medicina Kiadó, Budapest 1988)

A vékonybél

A vékonybélben fejtik ki hatásukat (a bélnedv enzimein kívül) a máj által termelt epesavak és pankreász által szekretált pankreásznedv.

Az epe

Az epesavak (naponta kb. 500—1000 ml) az epe komponenseként keletkeznek a májban. Az epe kb. 1—4%-a organikus és anorganikus vegyület. Az emberben a máj epesavterméke az epehólyagban gyűlik össze, ahonnan vízzel együtt az anorganikus alkotórészek visszaszívódnak és a nagy szervesanyag-tartalmú epefolyadék marad vissza. Az epehólyagfal epitélsejtjei glükoproteideket (mucinokat) is szekretálnak.

A bélbe jutott epesavaknak csak igen kis százaléka ürül ki a széklettel, nagy részük az enterohepatikus körforgással újra felszívódik, a májba kerül, majd ismét kiválasztódik az epével.

Az epesavak (detergens hatásukkal) mint zsíremulgeátorok fejtik ki hatásukat. A vékonybélbe jutó gyomortartalom lipidkomponensei vízben való oldhatatlanságuk miatt az enzimes hidrolízissel nem bonthatók le, de ha (detergensekkel) az oldékonyságot javítjuk, akkor az enzimek működésének nem lesz akadálya. Az emberi szervezet tehát a vékonybélbejuttatott epesavakkal biztosítja az emulzió kialakítását. Az epesavak ugyanis az apoláros lipidekkel sztöchiometrikusan komplexet alkotnak: így például az egy molekula palmitinsavat 8 molekula epesav veszi körül. Ezeket az epesavkomplexeket egységesen koleinsavaknak nevezzük. A koleinsavak vizes emulziója már alkalmas a lipidek lebontásának enzimatikus kivitelezésére. Ebben az ún. micelláris fázisban a koleinsavon kívül megtalálhatók a lipidbontó enzimek, különböző mértékben lebontott lipidek és ezek végtermékei (zsírsav, glicerin stb., szteroidok és észterek), zsíroldékony vitaminok (E-, D-, K-vitamin), a vízoldékony aszkorbinsav és a zsíroldékony karotinoidok (A-vitamin-prekurzor), valamint a zsírsavak különböző ionokkal alkotott sói (szappanok).

A máj szerepe a lipidanyagcserében is sokrétű (a csak májban végbemenő folyamatokat *-gal jelöljük).
a) Telített és telítetlen zsírsavakat szintetizál, bont le (telítés és egy kettős kötés kialakítása*).
b) Trigliceridek, foszfolipideket hoz létre (észteresítéssel), ill. bont komponenseire (szabad zsírsavak, glicerin).
c) Koleszterint szintetizál, koleszterinésztereket hoz létre.
d) Epesavakat termel, amilyenek a zsírok emésztéséhez és felszívódásához szükségesek. *
e) Ketontesteket szintetizál.*
f) A lipideket fehérje—lipid komplexekbe építi.
g) Lipideket tárol.