Szerző: Dr GERE Tibor

Cím: A koleszterin kérdés: sok vagy kevés? 2009

Forrás: http://www.termeszetgyogyaszat-1.eoldal.hu/cikkek/a-koleszterin-problemarol/a-koleszterinproblemarol

A koleszterinből képződő vegyületek nagy csoportját az epesavak képezik. Ezek a máj működése révén keletkeznek, a zsírok emésztésében és felszívódásában játszott szerepükön túl a méregtelenítés fontos eszközei, miután a koleszterin kiválasztás egyetlen lehetséges útját jelentik.
Az optimális mennyiségű epesavak képződésének a szerepe tehát központi jelentőségű, mert a kevés epesav kiválasztás számos betegség forrása lehet.
Elsődleges szerepük abban jelentkezik, hogy segítik a szervezetet megszabadítani a fölösleges és így károssá váló koleszterintől. Ha a máj kevesebb epesavat termel és ürít – aminek a pangó rosszul és rendszertelenül ürülő epe az oka – ami az által következik be, hogy kevés epeserkentő ételt fogyasztunk, akkor kevesebb epe képződik. Ilyenkor több fölös mennyiségű koleszterin marad a szervezetben, a zsírok emésztése tökéletlenebb lesz és az így felszívódó zsírok megemelik a vér koleszterin és triglicerid tartalmát, lerakódnak a vérkeringési rendszerben az erek falára és ezáltal katasztrófához vezető keringési és infarktust okozó szituációkat hozhatnak létre.

A bélbe kerülő epesavak egy része visszaszívódik lehetővé téve ezzel a zsírban oldódó vitaminok felszívódását. Majd a vérben is keringő epesavak segítségével a vitaminokat eljuttatják a felhasználási helyükhöz, a sejtekhez. Sőt lehetővé teszik, hogy a kettős zsír –fehérje rétegű sejtfalon keresztül a vitaminok a célállomásra a sejtekbe jussanak.

A bélbe jutó epesavak kétharmada-mint említettem- visszaszívódik a vérbe, majd a májba jutva részt vesz a bél-vér-máj-bél körforgalomban teljesítve ezzel a rá rótt élettani feladatokat.