Az epesavak alkalmazási lehetőségei a szív- és az érrendszer megbetegedéseiben

Szerző: Dr. Bíró Sándor
Szakirodalom címe: Az epesavak alkalmazási lehetőségei a szív- és az érrendszer megbetegedéseiben
Megjelenés helye: Patika Tükör
Megjelenés ideje: 1996. szeptember

Letöltés PDF-ben

Érelmeszesedés (arterioszklerózis)

Az érelmeszesedés a nagy és a közepes verőerek elváltozása, melyet az érfal keményedése, rugalmasságának csökkenése jellemez. A meszes foltok (aterómás plakkok) foltosan és szétszórtan, különösen az erek szájadékainál képződnek. A foltok terjednek és össze is folyhatnak. Előfordulás a férfiaknál az életkorral párhuzamosan növekszik, nőknél a havivérzés elmaradásáig ritkább, később a férfiakéhoz hasonló mértékű. Az 50. év feletti népesség 90%-ában ki lehet mutatni. Jelenlegi ismereteink szerint az elváltozás a verőerek belső falrétegében kezdődik. A verőér belső falát számos tényező károsíthatja: magas vérnyomás, koleszterindús lipoprotein molekulák, vérkeringés-dinamikai viszonyok (örvénylések stb.), baktérium, mérgek és vírusok stb. Az érelmeszesedés kialakulásában az egyik leglényegesebb szerepet a koleszterin játssza. A rendkívül bonyolult, több részletében még nem egészen ismert folyamat lényege a következő: a bármilyen okból létrejött verőérbelhárlya sérülése helyén vériemezkék tapadnak meg és kicsapódását elősegítő anyagok szabadulnak fel. Ezek az anyagok izgatva az erek körkörös izomzatát érszűkületet és vérnyomás-emelkedést okoznak. Az így sérült területeken rakódnak le a koleszterintartalmúTipoproteinek, elindítva az érfalak vastagodását, keményedését, majd meszesedését. A folyamat ennél sokkal bonyolultabb és belső elválasztású hormonális tényezőknek, ideg-rendszeri okoknak és külső, táplálkozási tényezőknek (pl. esszenciális – az emberi szervezet által nem előállítható – telítetlen zsírsavak védő vagy a telített zsírsavak károsító hatása) is lényeges szerepük van.
Az érelmeszesedés számos keringési betegség oki tényezői között szerepel. A koszorúerek meszesedése, a magasvérnyomás-betegség, a szívinfarktus, az agyi erek meszesedése és az ezek következtében kialakuló agyi komplikációk (érelzáródás vagy agyvérzés), a végtagerek meszesedés következtében kialakuló szűkülete vagy elzáródása a legjelentősebbek. Mindezek kezelésében nagy jelentőségű lehet az epesavas készítmények koleszterinszint csökkentő, a koleszterint vizes oldatba vivő hatása.

Epesav tartalmú készítmények fogyókúrás alkalmazása

Régóta ismert az a tény, hogy jelentős testsúlytöbblettel rendelkező pácienseknél nagyon nehezen érhető el a zsírpárnák eltűnése. Eddigi tudásunk alapján biztosnak látszik, zavarával hozható összefüggésbe. Az elhízás okát modern korunkban a civilizációt kísérő bőségesebb táplálkozással és kevesebb testmozgással magyarázzuk. Természetesen a szervezet kóros folyamatai, illetve betegségei is előidézhetik. Bizonyítottnak tartható az is, hogy az elhízás elősegíti bizonyos betegségek előfordulását és az ezekhez csatlakozó halálozást.
Az elhízás egészségkárosító hatását mutatja, hogy jelentősen növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint az ezek kialakulását elősegítő magas vérnyomás, cukorbetegség és zsírvérűség előfordulásának gyakoriságát. Az elhízás azt jelenti, hogy a szervezetben a szükségesnél több zsír rakódik le. Általánosan elfogadott álláspont szerint mindenkit kezelni kell, akinek testsúlya legalább 20%-kal meghaladja a még elfogadható szintet. Jelenlegi tudásunk szerint az elhízás kialakulásában számos tényező játszik szerepet.
Közülük a legfontosabbak: a táplálékfelvétel magatartási kontrollja, és az étrendi tényezők, a zsírraktározási mechanizmusok, az energiafelvétel és felhasználás összetevői, genetikai és pszichológiai hatások. Rövid áttekintésünkben elsősorban az első és második tényezővel foglalkozunk.

A táplálékfelvétel szabályozása

Az élőlényeknél a táplálkozás elsőrendű feladata a tápanyagok állandó szintjének fenntartása a szervezetben. E cél érdekében az agy folyamatos információt gyűjt a tápanyagokról és az elérhető táplálékokról
és ezen jelzések alapján szabályozza az anyagcsere-folyamatokat, az aktivitási szintet és a táplálékfelvételt. A táplálékfelvétel gyakoriságát és mennyiségét részben a gyomor-bélrendszert is magában foglaló környéki idegrendszeri visszacsatolási kör, részben központi idegrendszeri folyamatok szabályozzák. Vannak a táplálékfelvételt gátló és serkentő idegrendszeri területek, elsősorban az agytörzs (hypothalamus) tájékán. Az elülső-középső hypothalamus (VMH) gátolja, az oldalsó viszont fokozza a táplálékfelvételt, következésképpen a VMH-betegség miatti kiesése túlzott táplálékfelvételhez, az inzulinelválasztás fokozódásához (ami szintén étvágyfokozó hatású) és végeredményként elhízáshoz vezet.

Étrendi tényezők

Az étrendi tényezőkkel kapcsolatos vizsgálatok amellett szólnak, hogy rövid távon a zsírfelvétel közvetlenül befolyásolja a zsíregyensúlyt. Az ételek tápanyagtartalmától biztosan foga a zsírlerakódás mértéke. Ha az étrendben nő a zsírok százalékos aránya, ezzel növekszik a raktározott energia mennyisége is; a táplálékkal felvett szénhidrátok kalóriatartalmának 23%-a elvész a frigliceridekké való átalakulás során, ugyanakkor az elfogyasztott zsírmennyiség energia-tartalmának mindössze 3%-a használódik fel a trigliceridek formájában történő raktározáshoz.
A tápanyagtartalom mellett a táplálékfelvétel változásai is befolyásolják a zsírlerakódást. Állatkísérletek alapján bizonyítottnak vehető, hogy a kalóriamegszorítás nyomán működésbe lép egy védekező mechanizmus, mely csökkenti az energiafelhasználást és ezáltal lassítja a testsúlyvesztést, illetve gyorsítja a súlynövekedést a bőséges táplálékfelvétel időszakaiban. Az ilyen mechanizmusok még jobban megnehezítik az elhízottak dolgát, tekintve, hogy a betegeknél a hízási és fogyási periódusok gyakran ciklusosán követik egymást.

Zsírraktározási problémák

A fölös tápanyagok trigli-ceridekké alakulnak át és az adipocytákban (zsírsejtekben) rakódnak le. Raktározásukat a lipoproteinlipáz enzim szabályozza. Ennek az enzimnek az aktivitása testrészenként különböző, így pl. a hasi zsírszövetben igen magas, a csípőfájék zsírszövetében alacsonyabb. A magas enzim-aktivitású testrészeken történő zsírlerakódás magasabb koleszterinszinttel és más szívbetegségekre hajlamosító kockázati tényezőkkel jár együtt. Ez az összefüggés tükröződik abban a megfigyelésben is, hogy amennyiben a derék és csípőbőség aránya meghaladja nőknél az 1,0-es, férfiaknál pedig a 0,8-as értéket, az átlagosnál nagyobb az iscnémiás (koszorúsér-keringési zavarral járó) szívbetegség és az agyvérzés kockázata, valamint a halandósági arány, függetlenül a szervezet teljes zsírtartalmától. Mivel a férfiak inkább a hasukra híznak és itt a zsírok lebontását a lipoproteinlipáz aktívabb alakja végzi, a férfiak általában könnyebben fogynak, mint a nők, akiknél a zsírlerakódás a csípő táján nagyobb. Állatkísérletek és emberi megfigyelések is arra utalnak, hogy a stresszhatások hasi zsírlerakódáshoz vezetnek. Amikor a zsírsejtekben trigliceridek rakódnak le, kezdetben csak a sejtek mérete nő, majd mikor maximális méretüket elérik, osztódni kezdenek. Míg a mérsékelt elhízás feltehetően a sejtek méretének növekedéséből adódik, addig a túlzott mértékű elhízást feltehetően a zsírsejtek osztódásával magyarázhatjuk. Olyan elsődleges kóros elváltozásokat nem ismerünk, és példákat sem tudunk, melyekkel meg lehetne magyarázni biztosan az elhízás kialakulásának mechanizmusát.

Az epesavas sókból és phospholipidekből álló kevert micellaképződés, mely képes a koleszterint vizes oldatba vinni, hasonló módon képes lehet arra is, hogy elősegítse a zsírsejtekben zsírcseppek formájában jelen levő zsíralkotórészek oldatba vitelét és ezzel egy előnyösebb, csökkentebb zsírösszetevőjű egyensúlyi állapot kialakulását. Ahogyan a koleszterin-oldáshoz létezik egy jól mérhető kritikus micelláris epesav-koncenf-ráció (CMC), ugyanígy elképzelhető hasonló, a zsírsejtekben raktározott zsírkomponensek oldatba viteléhez szükséges epesav-koncentráció is.
Elsősorban a zsírraktározási kóros folyamatok előnyös befolyásolása céljából jöhet szóba epesavas készítmények fogyókúrás adása.

Mindkét GALLMET termék  hasonló mennyiségben tartalmaz epesavakat, de a GALLMET-M gyógynövényeket is tartalmaz (mentalevél, a pemetefű, a fehérmályva gyökér, az édesgyökér és az édeskömény), melyek kiegészítik az epesavak emésztést támogató hatását.

Webáruházunkban a szállítási díjakat megfeleztük, 10.000 Ft felett pedig ingyenes a szállítás!

Az Önnek megfelelő kiszerelésű terméket azonnal kosárba teheti és megrendelheti!

Scroll to Top Optimized with PageSpeed Ninja