Zöld Újság – A homocisztein szerepe a szív és érrendszeri betegségekben

A homocisztein egy aminosav, ami nélkülözhetetlen a normális sejtműködés fenntartásához, azonban a magas homocisztein szintnek vannak nem kívánatos hatásai. A felesleges homociszteintől kétféle módon szabadulhat meg a szervezet:

• Két enzim segítségével a szervezet – B12 és B9‑vitamin (folát) jelenlétében – metioninná alakítja.
• A májban található BHMT enzim segítségével átalakul – betain és B6‑vitamin közreműködésével – ami azután a vizelettel ürülhet ki.

A magas homociszteinszint káros hatásai

• Károsítja a vérerek belső felszínét.
• Fokozza a vérlemezkék egymáshoz tapadását és ezáltal az érelzáródás kockázatát.
• Fokozza a véralvadást.
• Károsítja az erek tágulási képességét.
• Gátolja a glutation-peroxidáz antioxidáns működését, melynek döntő szerepe van a káros oxigéngyökök semlegesítésében.

Eddig több mint 100 olyan betegséget vagy állapotot azonosítottak, amelyek a vérplazma homocisztein szintjének emelkedésével járnak együtt. A leggyakoribb összefüggések a szív-érrendszeri betegségekkel és a központi idegrendszeri betegségekkel állnak fenn.

Mitől lehet magas a homocisztein szintem?

• öröklött genetikai elváltozások (hibás gének)
• táplálkozási szokások: nagyobb állati fehérje-, zsír- és cukorbevitel; alacsony B9 vitamin (folát) bevitel
• szedett gyógyszerek hatóanyagai: kolesztiramin, inzulin, metformin, ösztrogén, tamoxifen, karbamazepin, fenitoin, fenobarbitál, metotrexát, tiazid vizelethajtók, szulfaszalazin.
• öregedés
• dohányzás
• oxidatív stressz: szabadgyök – antioxidáns egyensúly eltolódása rossz irányba

Mennyi a normális homocisztein szint?

Laboratóriumi vizsgálattal mérhető meg a vér homocisztein szintje, ami egészséges embereknél 5,0 és 15,0 μmol/l (nagyteljesítményű folyadékkromatográfiás módszerrel mérve – HPLC) vagy 5,0‑12,0 μmol/l (immunoassay módszerrel meghatározva) között van. Újabban még ennél alacsonyabb szinten (10 μmol/l) húzzák meg azt a szintet, amely fölött a homocisztein szintje már kockázati forrás.

Mekkora az esélye, hogy hibás géneket örököltem?

Egy 2001‑ben ismertetett magyarországi vizsgálat alapján a csak egyik szülőtől örökölt génhiba (heterozigóta C/T) 45,2%‑ban, míg a mindkét szülőtől örökölt génhiba (homozigóta T/T) 11,1%‑ban volt jelen.

Tehát a magyar népesség több, mint felénél megtalálható ez a génhiba. Ez a MTHFR‑gén 677. bázishelyén előforduló génhiba a homociszteinszintet szabályozó enzim működését rontja.

Amennyiben mindkét szülőtől örökölt formában van jelen a génhiba (homozigóta T/T), úgy 50‑60%‑kal romlik a homocisztein szint csökkentő enzim működése.

Csak egyik szülőtől örökölt génhiba (heterozigóta C/T) esetén 25‑30%‑os visszaesés következik be.

Honnan sejthetem, hogy érintett vagyok valamelyik genetikai problémában és magas-e a homocisztein szintem?

Ha a családban előfordult az alábbi betegségek valamelyike, akkor igen magas a valószínűsége, hogy Ön érintett: Alzheimer-kór, Parkinson-kór, demencia, trombózis, agyi érbetegségek, szív-érrendszeri betegségek, rák, súlyos kimenetű SARS‑Cov2 fertőzés.

Hogyan tudom elfogyasztani a megfelelő mennyiségű betaint, B6-, B9-(folát) és B12-vitamint?

Az alábbi élelmiszerekben található meg legnagyobb mennyiségben a betain: búzakorpa, búzacsíra, spenót, cékla, búzakenyér, keksz. Azonban a homocisztein kedvező befolyásolásához szükséges betain mennyiséget normál étkezéssel nem tudjuk elfogyasztani, ezért étrendkiegészítővel való pótlása ajánlott lehet az érintetteknél.

 A magyar népesség B9 vitamin (folát) bevitele is igen alacsony (spenót és hüvelyes zöldségek tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben) csak mintegy harmada a táplálkozási ajánlásokban megfogalmazott értéknek.

GALLMET SZÍV+ÉR

A GALLMET SZÍV+ÉR egy új étrendkiegészítő a piacon. A kapszulák olyan mennyiségű betaint, B6-, B9- (folát), B12-vitamint tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a szervezet megfelelő homociszterin szintjéhez.

A GALLMET-SZÍV+ÉR megvásárolható a gyógyszertárakban és megrendelhető webáruházunkból!